Kedves Gyerekek!
Házi feladat elolvasni a Háry Jánosról szóló történetet! (Tankönyv 45-51.oldalán is megtalálod) Munkafüzet 28. oldalán 1-es feladatát oldd meg! Hol játszódnak a daljáték egyes részei? KÖTELEZŐ VISSZAKÜLDENI, mert jegyet adok erre a házira! 2021.03.28.-a vasárnapig várom vissza digioktatasklari@gmail.com-ra.
Szorgalmi: mf. 32. oldalán 10-es feladat. Igaz vagy hamis? 2021.03.28.-a vasárnapig várom vissza digioktatasklari@gmail.com-ra.
Kodály Zoltán Vilmos háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató.
A Háry János Kodály Zoltán 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban bemutatott daljátéka. A darab jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal bekerült a magyar színházakba.
- Szereplők: Háry János, nagyotmondó obsitos; Örzse, a szerelme; Marci bácsi; Ferenc császár; A császárné; Ebelasztin lovag; Napóleon; Mária Lujza; Bíró; Két paraszt; Deák, Magyar silbak, Burkus silbak
- Énekkar:huszárok, tüzérek, gránátosok, udvarhölgyek, gyerekek,
- Történik:II. Ferenc császár uralkodása alatt Nagyabonyban, a burkus határon, a bécsi Burgban és Majlandban (Milánóban)
- Helyszínek:Előjáték: a nagyabonyi kocsma, 1. kaland: Burkusország és Galícia határszélen, 2. kaland: a bécsi Burg udvarában, 3. kaland: Majlandban, 4. kaland: bécsi Burgban, Utójáték: a nagyabonyi kocsma
Előjáték
A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a törzsvendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos Háry János meséit. Az obsitos (végleg elbocsátott katona) olykor túllendül a valóság határán, de nem szeretne hazudni csak kiszínezi a történeteket bor fogyasztása közben. A bíró, a deák, és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak.
- kaland
Burkusország és Galícia országhatárának két oldala két ellentétes képet mutat. Az osztrák Burkus oldalon a fagy és a jég az úr, még a magyar Galícia oldalon hét ágra süt a nap: kellemes, meleg idő van. Az őrszem kulacsában a bor még az árnyékban is felmelegedett. Háry és huszárai a galíciai határt őrzik. Háryt elkíséri szerelme Örzse is a határőrszolgálatra. Mária-Lujza hazafelé igyekszik édesapjához, Ferenc császárhoz Ausztriába, de a mogorva Burkus silbak nem akarja őket átengedni. Addig nem is mennek semmire, amíg Háry közbe nem avatkozik. Nemes egyszerűséggel taszít egyet a határőr bódén (Hórukk) és az máris a határ galíciai oldalára lendül. A bódéban tartózkodó Mária-Lujza, valamint udvarhölgyei és Ebelasztin lovag nagy rémületére. Marci bácsi a felismerhetetlen ruházatú magyar kocsissal Háry beszélgetésbe elegyedik. A hercegnő természetesen azonnal megjutalmazza segítőjét: felajánlja Hárynak, hogy jöjjön vele Bécsbe, ahol beléphet a császári testőrséghez. Háry kéri, hogy Marci bácsi kapja vissza szép magyar ruháját, Háry lova meg ezután dupla zabot kapjon, illetve, hogy Örzsét is vigyék magukkal Bécsbe. Örzse, János szerelme követi kedvesét Bécs városába is.
II. kaland
A bécsi Burgban meghallgatják a híres harangjátékot. Ebelasztin lovag nagyon féltékeny Háryra, mert Mária Lujzának tetszik Háry János. Ebelasztin azt találja ki, hogy az udvar legvadabb lovát (Lucifert) rábízza Háryra, hogy szelídítse meg. Ebelasztin azt gondolta, hogy ez nem fog sikerülni és Mária Lujza kiszeret Háryból. Háry azonban megszelídítette a lovat, amiért Mária Lujzától egy violát kapott, amit a kalapjába tűzhetett. A huszárt időközben őrmesterré léptették elő. A táltos előtte három lovászt harapott derékba. Ebelasztint a féltékenység ráveszi, hogy átadja Napóleon(aki Mária Lujza férje) hadüzenetét Ferenc császárnak, amit még Párizsban bízott rá a hadvezér. A lovag úr háborút csinál a viola miatt. Háry nagy sietve indul a csatába, a császárné is csak éppen hogy utána tudja kiabálni: a császár kinevezte kapitánynak. A császári udvar úgy gondolja: okosabb dolog kapitányt, mint egy egyszerű huszárt küldeni a csatába. De ennél is fontosabb, hogy az a kapitány olyan legyen, akiben megbízhatnak!
III. kaland
A huszárok Majland alatt járnak, ahol sor kerül majd a döntő ütközetre. Trombita szó ébreszti a magyar huszárokat. Krucifixus tábornok a térképen elemzi a helyzetet a haditanácskozás alatt.
Felvonulnak a francia seregek a csatatérre. Hárynak csak suhintania kell a felvonuló francia gránátosok és Napóleon előtt és azok máris kegyelemért könyörögnek.
Háryt ezért újra előléptették: óbester lett. Háry Napóleont ötvenezer tallér büntetés megfizetésére kötelezi, valamint Nagyabony bírájának egy címeres aranyórát tartozik küldeni aranylánccal, ezek a békefeltételek.A derék tettet elismerte nyomban Krucifix generális is, és máris rangot cserél Háryval: átadja neki a vezetést. Közben Mária-Lujza is megérkezik, hogy tájékozódjon a hadiállapotokról. Mikor látja, hogy férje Napóleon, akit eddig a világ legbátrabb vitézének gondolt, milyen gyáván viselkedett, menten el akar válni tőle. Ezentúl senki más felesége nem akar lenni, csak Háryé. Azonban ekkor menten ott terem Örzse is, aki nem adja oda a szerelmét. Szép kis civakodás kerekedik hát kettejük között, ami már Hárynak is sok lesz. A magyar huszárok tánccal ünneplik a győzelmüket.
IV. kaland
A császárné és lánya a bécsi Burg legszebb szobáját ajándékozza a derék Hárynak. Ebbe költözhetik majd be, ha feleségül veszi a császárlányt. Ferenc császár már öreg és érzi, hogy nincs sok ideje hátra. Örömmel adja hát feleségül lányát a derék magyar vitéznek, és így legalább lesz örököse is, akire hatalmas birodalmát hagyhatja. De Hárynak nem kell se császári cím, se birodalom, se Mária Lujza keze, mert ott van már neki Örzse, az ő igaz szerelme. Meg hát szép a Burg is, de Nagyabony mégiscsak szebb és otthonosabb is. Háry tehát felkerekedik, de előtte még kikéri az obsitját. Ezután útnak indul Örzsével, hogy visszatérjenek az ő kis falujukba. Ferenc császár magába roskad, s ezért vigasztalóul még odaszól neki Háry: „azért ha baj van, gyüvök én kérem!”
Utójáték
A nagyabonyi kocsmában az öreg Háry befejezi a történetet. A szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg Örzse meg nem halt. Háry még annyit mond, hogy aki nem hisz neki kérdezze meg Örzsét. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. De erre nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt.”
